A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát. Rendben

Töltsd le Android telefonodra az applikációt!
Megválaszolt kérdések: 12 947
Élő vonal:06 90 900 912
A hívás percdíja: 629 Ft + ÁFA
Megválaszolt kérdések: 12 947
Konzulensek

Élő vonal: 06 90 900 912
A hívás percdíja: 629 Ft + ÁFA

Dr. Kiss Csaba
Polgári, Biztosítási, Kártérítési, Gazdasági, Munka, Büntetőjog
Dr. Sárközi Nándor
Polgári- és büntetőjogi területen teljes körű tanácsadás
Dr. Vidovenyecz Tünde
Polgári, Ingatlan, Társaság, Cégjog, Követeléskezelés
dr. Kis Dániel
Polgári- és büntetőjog, Ingatlan, Társaság- és Cégjog
Dr. Svarsnig Dorina
Polgári, Ingatlan, Cég, Család és Hagyaték

Ügyvédeink konzultációs időpontjai

Dr. Kiss Csaba
Hétfő: 07:30 - 09:00 és 18:01 - 20:30
Kedd: 07:30 - 09:00 és 18:01 - 20:30
Szerda: 07:30 - 09:00 és 19:01 - 20:30
Csütörtök: 07:30 - 09:00 és 18:01 - 20:30
Péntek: 07:30 - 09:00 és 18:01 - 20:30
Szombat: 10:01 - 19:00
Vasárnap: 10:01 - 19:00
Dr. Sárközi Nándor
Hétfő: 11:01 - 12:00 és 15:01 - 17:00
Kedd: 11:01 - 12:00 és 15:01 - 17:00
Szerda: 11:01 - 12:00 és 15:01 - 17:00
Csütörtök: 11:01 - 17:00
Péntek: 11:01 - 17:00
Dr. Vidovenyecz Tünde
Hétfő: 12:01 - 15:00
Kedd: 12:01 - 15:00
Szerda: 12:01 - 15:00
dr. Kis Dániel
Hétfő: 09:01 - 11:00
Péntek: 17:01 - 18:00
Dr. Svarsnig Dorina
Kedd: 09:01 - 11:00
Szerda: 09:01 - 11:00
Csütörtök: 09:01 - 11:00
Péntek: 09:01 - 11:00
Publikációk
Fontos! Jogi tájékoztatás a karácsonyi vásárlás előtt

Jogi tájékoztatás karácsonyi vásárlás előttLassan, de biztosan fokozódik a kereslet a karácsonyi ajándékok vásárlása iránt, ahogy közeledünk az év végéhez. Érdemes időben elkezdenie, hogy ne kelljen az utolsó pillanatokban kapkodni, bár talán ez az, amit mindenki, minden évben megfogad - a jövő évre vonatkozóan - az ünnepek lecsengését követően.

Ma már nem újdonság, hogy egyre többen vásárolják az ajándékokat az internetről, és persze ebből kifolyólag iyenkor sokkal több a csaló is, ezért érdemes időt szánnia arra, hogy utánanézzen, pontosan kitől is vásárol - nehogy kellemetlen élményekben legyen része.

Ha nagyobb összegű ajándékot vásárol, eddig ismeretlen webáruházból, mindenképpen kutakodjon a cég után az interneten. Például rendelkezik-e pontos székhellyel, telefonszámmal, adószámmal. Olvasson róla véleményeket! Ha semmit nem talál, inkább ne vásároljon tőlük.

Sokszor a legnagyobb akciók mögött is csalók állnak, emellett kétszer is gondolja át, hogy szeretne-e külföldről vásárolni. A szállítási idő sokkal hosszabb lehet, és ha bármilyen probléma lépne fel, sokkal nehezebb velük felvenni a kapcsolatot, illetve az esetleges hibák esetében sem olyan egyszerű például a műszaki eszközöket kicserélni, mintha Magyarországon szerezte volna be.

Nagyon fontos, hogy számoljon a kiszállítási idővel is. Karácsony előtt minden szállító cég leterhelt, megnövekszik a házhoz szállítás ideje. Vannak helyek, ahol december második hetétől már nem is érdemes próbálkozni, ugyanis szinte biztos lehet benne, hogy karácsonyig már nem kapja meg a terméket.

Amit mindenképpen fontos megjegyeznie, hogy internetes vásárlás esetén, ha meggondolta magát a vásárlást illetően, mert pl. nem tetszik a termék, akkor a kézhezvételtől számított 14 napon belül, indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, azaz a vásárlástól, akkor is, ha a termék egyébként hibátlan.

Elévülés? Ne kövessen el végzetes hibát!

Elévülés? Ne kövess el végzetes hibát!

Sokan tévesen gondolnak az elévülésre. Akár adó, akár kölcsön szempontjából azt gondolják, hogy 5 év után már nem lehet az összeget követelni, behajtani, pedig ez nem így van. Végzetes hiba, ha azt hiszi, az Önnel szemben támasztott követelés már elévült. De vajon miért? 

Az elévülést akkor veszik figyelembe, ha arra a kötelezett fél külön hivatkozik. Ha ezt nem teszi, akkor abban az esetben is kötelezhetik a követelés megfizetésére, ha egyébként az időközben már elévült. Vannak olyan esetek is, például a munkajogi igények esetén, ahol ez nem igaz, mert a törvény előírja, hogy az elévülést hivatalból is figyelembe kell venni. Korábban, a régi Polgári Törvénykönyv alapján, egy tartozás esetén a fizetési felszólítás minden esetben megszakította az elévülési időt. Így gyakorlatilag könnyen el lehetett érni, hogy egy tartozás sokáig ne évüljön el, s a követelő további esélyt kaphatott arra, hogy követelését behajthassa. 

Ezen változtatott az új Polgári Törvénykönyv, melynek kapcsán sokan megnyugodtak, mondván a felszólító levelek ellenére az elévülés 5 év múlva mindenképpen bekövetkezik. Érdemes azonban nagyon odafigyelnie, mert ez a szabály csak a 2014. március 15-től létrejött tartozásokra vonatkozik!

Bűncselekményt követünk el, ha jegy nélkül utazunk?

Bűncselekményt követsz el, ha jegy nélkül utazol?Valóban bűncselekmény a tömegközlekedési eszközökön való jegy nélküli utazás?

Amikor a villamoson, metrón vagy bármilyen más tömegközlekedési eszközön utazunk, akkor köztünk és az utazást lebonyolító cég között egyfajta szerződés jön létre. Mikor megvesszük a jegyeket, elfogadjuk az utazási feltételeket. Ha jegy nélkül utazunk, a szerződést akkor is "megkötjük". Ez ráutaló magatartással történik. Ha nem veszünk jegyet, azzal nem minősülünk bűnözőnek, de nem is mentesülük a szerződési feltételek teljesítése alól. Azzal viszont, hogy nem fizetünk, polgárjogi szerződést sértünk, melynek következménye a kártérítés. Nem minden jogsértés bűncselekmény, de ettől még nem jelenti azt, hogy a jogsértő teljesen megússza a dolgot.
 

A köztudat valamiért az e fajta cselekményt nem veszi komolyan, nem tekintünk bűnösen arra az utazóra, akit esetleg elkap az ellenőr a jegy nélküli utazása alkalmával. Sokan csak úgy emlegetik az ilyen utazásukat, hogy "blicceltek" egyet buszon, metrón, villamoson, s ezzel a könnyed kifejezéssel fel is mentik magukat a cselekmény bűne alól.

Persze kivel ne fordult volna már elő hasonló eset egy otthon felejtett bérlet, pénztárca vagy csak az "egyetlen megállót utazom, minek vegyek jegyet" gondolatmenet kapcsán?
Azonban a kellemetlen procedúra, az elhúzódó eljárás, a többszörösen drágább büntetés és az ebből adódó bosszankodás miatt érdemesebb - és persze sokkal egyszerűbb - ha minden szükséges jegyet megvásárolunk, mikor tömegközlekedési járművel utazunk. 

Senkit sem ítélnek el orvosi műhiba miatt

Senkit sem ítélnek el orvosi műhiba miattAz orvosi műhiba kifejezés első értelmezését egy német kórboncnoknak, Rudolf Virchownak tulajdonítják, aki 1870-ben így írta le a fogalmat: „azok a gyakorlati tevékenységükben engedélyezett gyógyító személyek, akik hivatásuk gyakorlása során a szükséges figyelmesség vagy óvatosság hiánya folytán a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében cselekvésükkel vagy mulasztásukkal a kezelésükre bízott személy egészségét megkárosítják, büntetendők.

Az egészségügy tipikusan azon életterületek közé tartozik, ahol maximális odafigyelés mellett is könnyen adódhatnak szövődmények, keletkezhetnek károk. Állítólag egyre többen halnak meg orvosi műhibák következtében. De hogy valóban így van-e, nem tudni, mert jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban. Amennyiben az egészségügyi ellátást igénybevevőnek kifogása merül fel, akkor természetesen módjában áll betegjogi képviselőt felkeresni, aki segítséget nyújthat panasza megfogalmazásában, s kezdeményezheti annak kivizsgálását. Ezen túlmenően tájékoztatást is nyújt arról, hogy a betegnek és a kórháznak lehetősége van a fennállt vitát egyeztetés keretében rendezni. 1979-i Eü. törvény értelmében minden beteget az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és az etikai szabályok, ill. irányelvek betartásával kell ellátni. Ha a beteget az ellátás során ezzel összefüggésben károsodás éri, orvosi műhibának minősül és az egészségügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a kezelés során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járt el, mert csak így tudja kimenteni magát a felelősség alól. Ez esetben kártérítési felelőssége nem áll fenn.

Amit a próbaidőről tudni kell

Amit a próbaidőről tudnod kellMunkaviszony létesítésekor a legtöbb munkáltató próbaidőt köt ki, hogy jobban megismerhesse a munkavállalót és annak szakmai kvalitásait, személyiségét. A próbaidő alatt mind a munkavállaló, mind a munkáltató indokolási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja a munkaviszonyt. Jellegzetessége, hogy a munkaviszony létesítését követően a felek ekkor még meggondolhatják magukat, hogy fenntartják-e még a jövőben egymással a jogviszonyukat.

Ha a Munka törvénykönyvének rendelkezéseit vesszük alapul, akkor a következők szabályok az irányadók a próbaidő kapcsán: próbaidő kikötésére a munkaszerződésben van lehetőség. Amennyiben a munkaszerződésben ezt írásban nem rögzítik a felek, úgy próbaidő létesítésére sem kerül sor. Az ezt követően kikötött próbaidő érvénytelen. Kölcsönös megelégedés esetén a munkaviszony a munkaszerződésben foglaltak szerint továbbfolytatódik, azonban ha valamelyik fél nem elégedett, akkor a próbaidő alatt azonnali hatállyal, egyoldalúan közölt jognyilatkozattal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt. Elegendő, ha a munkáltató a próbaidő tényére utal és erre hivatkozással mellőzi az indokolást a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozatában. Amennyiben próbaidő alatt jogszerűen történik a munkaviszony megszüntetése, akkor a munkavállalónak csak a megszűnés időpontjáig járó munkabért és egyéb más járandóságot kell kifizetni, más juttatást (pl. végkielégítés) nem kell fizetnie a munkáltatónak.

A próbaidő maximális időtartamát a törvény is meghatározza, ezek szerint a felek legfeljebb 3 havi próbaidő köthetnek ki. Létezik azonban egy kivétel a fenti szabályok alól. Mégpedig, ha a munkáltatónál kollektív szerződés van hatályban, úgy a próbaidő időtartama legfeljebb 6 hónap lehet. Amennyiben korábban a felek között megbízási jogviszony volt, és ezt megszüntetve létesítenek munkaviszonyt, akkor is ki lehet kötni próbaidőt, valamint akkor is, ha a munkavállaló munkaköre alapjában változik meg.

Tévhit, hogy próbaidő alatt egyáltalán nem lehet se szabadságra, se betegszabadságra menni. Rendes szabadság tekintetében annyi megkötés van, hogy a munkáltató a munkaviszony első három hónapjában nem köteles az évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni.

Megbüntethetik, ha kiderül, hogy valaki előtt szándékosan befékezett

Megbüntethetnek, ha kiderül, hogy valaki előtt szándékosan befékeztélAmennyiben a büntető fékezés miatt ténylegesen veszélybe kerül mások élete vagy testi épsége, úgy közúti veszélyeztetésről beszélünk, ami már a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény. 

Egyre több olyan videó kering az interneten, amit fedélzeti kamerák felvételeiről töltenek fel közösségi oldalakra. Ráadásul sűrűn láthatunk olyat is, ahol az egyik jármű vezetője a másik vezető vélt vagy valós közlekedési szabályszegését azzal torolja meg, hogy bevág elé, s közben hirtelen és közeli fékezés révén a mögötte haladó járművet is hirtelen fékezésre, megállásra kényszeríti.

Az ilyen akciók nem meglepő módon könnyen vezetnek balesethez, hiszen a hátul haladó járműnek nem kell a közlekedés egyéb körülményeiből arra számítania, hogy az előtte haladó fékezni fog. A baleset ráadásul gyakran éppen az elöl haladó járművet fogja érinteni (ahogy nemrég egy Hummeres videón is láthattunk, amely az interneten keringett).

Amennyiben a büntető fékezés miatt ténylegesen veszélybe kerül mások élete vagy testi épsége, úgy közúti veszélyeztetésről beszélünk, ami már igenis büntetendő cselekmény. Ha közlekedési baleset is bekövetkezik, az pedig természetesen még súlyosabb megítélés alá esik. 

Kitől kérhet kártérítést, ha törlik a járatát?

Kitől kérhetsz kártérítést, ha törlik a járatod?Végre elérkezik a nap, hogy megkezdődhet a várva várt pihenése, a régóta vágyott szabadsága, s mikor kiérkezik a repülőtérre szembesül vele, hogy törölték a járatát. Esetleg már éppen hazafelé tartana egy fárasztó üzleti útról, mikor a reptéren közlik a rossz hírt.

Na, de mit lehet tenni ilyenkor? Amennyiben közvetlenül a légitársaságnak fizetett, akkor tőlük kell visszaigényelnie a repülőjegy árát, viszont ha az utazási irodánál szervezett út kapcsán fizette ki egyben a teljes nyaralás költségeivel együtt, akkor az utazási irodától kérheti vissza, feltéve, hogy az ügynökség nem ajánl fel alternatív utazási lehetőséget az Ön számára.

Amennyiben uniós országból történt volna a személyszállítás, illetve uniós országba történt volna a személyszállítás közösségi légi fuvarozóval, akkor a törölt repülőút hosszától függően 250, 400, esetleg 600 EUR összegű kártalanítás is járhat Önnek. Abban az esetben nem jogosult a kártérítésre, amennyiben a légitársaság bebizonyítja, hogy a szerződésszegés Önnek róható fel, esetleg elháríthatatlan és rendkívüli körülmények miatt következett be.
Tanács: Ha a rossz időjárási viszonyok miatt nem indul a gépe, érdemes azonnal a közelben szállást keresnie és egyúttal jelezni, hogy a légitársaság fizesse ki a foglalást, ha szeretné elkerülni a terminál műanyag székein történő éjszakázást a másnap reggel induló járatáig.

Milyen hibákat követhetünk el a munkaviszony megszűntetésekor?

Milyen hibákat követhetünk el a munkaviszony megszűnésekor?Megválni az aktuális munkahelytől rendszerint nem nehéz feladat. Lássuk, hogy mikre kell odafigyelnie, hogy biztosan ne legyen később problémája a felmondás és az aláírt papírokból kifolyólag.

Amennyiben még a próbaidő, vagy a határozatlan idejű munkaviszony alatt mondd fel, a rendes felmondást nem, csak az azonnali hatályú felmondási nyilatkozatát kell megindokolnia. Ha esetleg olyan ajánlatot kap egy másik helytől, ahol pár nap múlva már kezdenie kell, ez nem jogosítja fel arra, hogy azonnali hatállyal felmondjon, ugyani csak kirívóan súlyos munkáltatói kötelezettségszegés alapozhatja meg a felmondás ezen típusát. Ha már megtalálta az új helyét, nem elég csak szóban jeleznie a felettesének a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát, mert a felmondási nyilatkozatot mindenképpen írásban kell benyújtania a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az iraton mindenképp tüntesse fel, hogy mely napon került ez átvételre, hiszen az azt követő naptól számít a felmondási idő. A közös megegyezéssel való elválás a leggyakoribb folyamat. Az ilyen megállapodásoknak rendszerint elemük az a kitétel, miszerint a felek egymással kölcsönösen elszámoltak, s a másik fél felé követelésük nincs. Ilyen tartalmú nyilatkozatot kizárólag akkor írjon alá, ha az valóban fedi a valóságot, azaz nincs elmaradt munkabére, vagy ki nem fizetett szabadságmegváltási igénye, esetleg cafeteria juttatása, ugyanis az aláírásával utóbb ezt már nem lehet könnyen megcáfolni.

Fordítson mindig kiemelt figyelmet a felmondási jog gyakorlásának jogszerűségére, ugyanis a jogellenes megszüntetés kártérítési kötelezettséget vonhat maga után!

A kerti zöld hulladékok elégetésének is vannak szabályai

Kerti zöldhulladék égetésének szabályaiEgy belügyminisztériumi rendelet előírja, hogy tilos a zöld hulladékot elégetni, ugyanakkor egyes önkormányzatok külön rendeleteikben ez alól kivételt tehetnek.

Ha Önnek is olyan szerencséje van, hogy kertes házban lakhat, akkor bizonyára tudja, hogy ősszel az egyik legnagyobb munka a levelek összegereblyézése és a zöld hulladékok elégetése. Nagyon sokat hallhattunk már arról, hogy ezt szigorú szabályokhoz kötik és magas bírságokat szabnak ki, ha nem tartjuk hozzá magunkat. Az önkormányzatok pontosan meghatározzák, hogy milyen napokon és mely időszakokban lehetséges az égetés. Nagyon fontos tudni, hogy a lakkozott fát nem sorolják a zöld hulladékok közé, mivel ennek égetése károsítja a környezetet. Ha ezeket a szabályokat nem tartja be, akkor bírságot kell fizetnie, melynek összege 21 ezer forinttól 60 ezer forintig terjed. Amennyiben esetleg olyan nagy tüzet okoz, hogy azzal kárt tesz másban is - akár egy másik épületben -, és a tűzoltóknak ki kell vonulniuk ezért a helyszínre, akkor akár 3 millió forintra is megbüntethetik.

Az át nem vett fizetési meghagyásoknak is vannak jogi következményei

A magyar emberek legnagyobb része úgy gondolja, ha nem vesz át egy hivatalos iratot, az onnantól nem létezik.

Sokan így próbálnak kibújni a felelősségre vonás alól. Ez nem így van, különösen nem a fizetési meghagyásos eljárásokban. Ezek az eljárások úgynevezett kis pertárgy értékű követeléseknek a kezdeti eljárásai. Ugyanis a három millió forintot meg nem haladó követelések igényérvényesítésének kezdő lépése ez az eljárás. Ezeket a fizetési meghagyásokat postai úton, hivatalos postai küldeményként küldik meg. Rossz hír, hogy amennyiben a címzett nem veszi át a fizetési meghagyást, akkor beáll egy úgynevezett kézbesítési fikció. Ugyanis, a második sikertelen kézbesítést követően kézbesítettnek tekintik az iratot.

Ettől a pillanattól kezdve kezdik el számolni a jogorvoslati határidőt, mely 15 naptári (!) nap. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, úgy a fizetési meghagyás jogerőssé és bizony végrehajthatóvá válik, akár egy bírósági ítélet. Ezekből könnyen kikövetkeztethető, hogy ha ezekről nem veszel tudomást, az sajnos még létezik és bizony következményei is lesznek. Érdemes minden ilyen iratot átvenned, hogy legyen esélyed védekezni esetleg valahogyan megegyezni az eljárást indítóval.

Jogi tudnivalók a bejegyzett és regisztrált élettársi kapcsolatokról

Jogi tudnivalók a bejegyzett és regisztrált élettársakrólSok a félreértés és a tévhit az élettársi kapcsolatok körül, kevesen tudják mikor lehet fontos a papír.

Sokan nem tudják, hogy az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön azzal, hogy két, egymással érzelmi-gazdasági közösségben élő személy közös háztartásban együtt él, és automatikusan megszűnik, ha például szétköltöznek.

Nem kell hozzá külön papír, ha a szerelmesek összeköltöznek, az már magától a ténytől élettársi kapcsolatnak számít. Épp ezért fontos tudni, hogy az élettársi kapcsolat milyen jogokkal, és adott esetben milyen kötelezettségekkel járhat. Mikor és miért célszerű mégis papírt írni róla?

Az élettársaknak több lehetőségük van kapcsolatuk alátámasztására. Az egyik megoldás az, hogy közjegyzőhöz fordulnak. A közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozatra számtalan esetben szükség lehet. Például akkor, ha bizonyos adókedvezményre tartanak igényt, de a munkáltató is el fogja kérni ezt a dokumentumot, ha az élettársak valamilyen munkahelyi támogatásban szeretnének részesülni, vagy szolgálati lakást igényelnének. Az élettársak lombik programba is csak akkor vághatnak bele, ha hivatalosan igazolni tudják élettársi kapcsolatukat.

Az élettársi kapcsolatban élők másik lehetősége kapcsolatuk alátámasztására, hogy kérelmezik a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő felvételüket. A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és az ENYER-ben rögzített élettársi nyilatkozat között az, hogy az ENYER-ben nincs lehetőség korábbi időpontot megjelölni az élettársi kapcsolat kezdeteként. Ha a kapcsolat kezdetének időpontja fontos lenne, akkor azt majd más módon kell igazolni.

Jó tudni azt is, hogy ha az élettársak később házasságot kötnek – és nem írnak házassági vagyonjogi szerződést – osztatlan közös vagyonuk az együttélésük kezdetétől keletkezik. E tény független a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat vagy ENYER-bejegyzés lététől. 

A bejegyzett élettársi kapcsolat hasonló a házassághoz. Bejegyzett élettársi kapcsolatot két nagykorú személy köthet szabad akaratából úgy, hogy az anyakönyvvezető előtt személyesen megjelenve egybehangzóan kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni, így ez hasonló a házassághoz.

Ennek az a feltétele, hogy egyikük sem élhet házasságban, vagy másik bejegyzett élettársi kapcsolatban, nem lehetnek rokonok, és mindkettőjüknek cselekvőképesnek kell lenniük.

A cégalapítás első lépései

A cégalapítás első lépéseiEgy társaság cégbejegyzésének lebonyolítása az esetek többségében átlátható, gyors feladat. Az egyszerűsített cégeljárás keretében a törvény szerinti mintaszerződések alkalmazása esetén a cégbíróság bejegyzési eljárásának határideje egy munkanap. Egy ügyvéd, közjegyző elektronikus aláírásával, internetes úton mindent el lehet már intézni, azonban érdemes pár dologra odafigyelni, mielőtt aláírod a papírokat.

Először is: szabad vagy foglalt már a cégnév, amit mi szeretnél választani?

A második, hogy hol legyen céged székhelye? Ha van saját ingatlanod, akkor nincs probléma. Egy tulajdoni lappal igazolható a székhelyhasználati jogosultság.

Fontos kérdés még, hogy magánszemély vagy szervezet lesz a céged tulajdonosa.

Ki legyen a vezető tisztségviselő?

Milyen jogviszonyban legyen a vállalkozással?

Munkavállaló vagy megbízott?

Társasági formánként eltérő, hogy előír-e a jogszabály jegyzett tőke minimumot vagy sem, illetve ha előír, akkor annak mennyi az összege.
Alapításkor arra készülj fel, hogy a törzstőkét, illetve annak egy részét vagy bankszámlára kell befizetned, vagy a vezető tisztségviselőnek át kell adnod.

Ha minden adat rendelkezésedre áll, keress egy jó ügyvédet, aki elkészíti a dokumentumokat, a tulajdonos aláírja azokat, elektronikus úton továbbításra kerülnek a cégbíróságra, és egyszerűsített cégeljárás esetén egy munkanapon belül bejegyzett céggel rendelkezel.

Közel kétmilliárd forintot sikkasztott egy pécsi ügyvéd

Közel kétmilliárd forintot sikkasztott egy pécsi ügyvédCsalás és hamis magánokirat felhasználása miatt hat és fél év börtönre ítélt a Pécsi Ítélőtábla október 2-án másodfokon egy volt pécsi ügyvédet, aki csaknem kétszáz magánszemélynek és gazdasági társaságnak okozott kétmilliárd forintnál is nagyobb mértékű kárt. 

A módszer nem újkeletű, rengeteg hasonló csalás látott már napvilágot, ennek ellenére sajnos most is sokan bedőltek neki.

A pécsi ügyvéd befektetést ígérve 2007-től rendszeresen gyűjtött pénzt magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól; az összeg néhány százezertől több száz millió forintig terjedt. Azt állította, hogy a mögötte állók pénzügyi manővereivel a piacinál lényegesen magasabb nyereséget, havi öt százalékos kamatot tudnak elérni.

A hozamokat szokásos módon az újabb befektetők pénzéből fizette ki a már meglevő ügyfeleinek. Azonban a piramisjáték, ahogyan az ilyenkor szokott lennei, hamarosan teljesen összeomlott. Ekkor megijedt és meglepő módon feljelentette saját magát, bízva a rá váró későbbi enyhébb büntetésben. A vádlott büntetését az ítélőtábla nyolc évről, hat év hat hónap börtönre, valamint hét év közügyektől eltiltásra enyhíttette, emellett pedig nyolc évre eltiltotta az ügyvédi tevékenységétől.

Mi is találkoztunk a "Telefonykönyves" csalással

Mi is találkoztunk a Telefonykönyves lehúzássalEgyre többektől halljuk, hogy őket is megkereste egy bizonyos "Telefonkönyves" cég.

A vonal túloldalán nagyon erőszakos hölgy hangja hallható. A módszerükhöz hozzátartozik, hogy mielőtt felhívnak, minden adatot lekérnek a cégedről, amit csak lehet, így azt a benyomást keltik, mintha tényleg kapcsolatban álltatok volna.

A telefonban elmondja a hölgy, hogy megszüntettétek velük a szerződést, amelyet ő ki fog küldeni postán, de a lemondásért "sajnos" fizetni kell. Általában 30.000 Ft plusz ÁFÁ-t kér érte. A szerződést csak akkor tudod átvenni, ha kifizetted a futárt, ugyanis a dokumentum utánvéttel érkezik. Ha kibontod a borítékot, valóban egy szerződést találsz benne, de a ti cégetek részéről természetesen senki nem írta alá (mellesleg a telefonban nem is tudnak megnevezni senkit, ki szüntette meg) és még a szerződéskötés napjával megegyező időben való lemondást is mellette fogod látni.
Ezek után persze már semmit nem tudsz tenni. A telefont nem veszik fel, e-mail-re, faxra nem reagálnak. Ha bármikor bármilyen "Telefonykönyves" társaságtól keresnek, azonnal tedd le a telefont, ugyanis telefonos hölgy nagyon agresszív, erőszakos, nem érdemes vele az időt húzni. Egyértelműen nagyon tapasztalt már az átverésnek ebben a formájában, hiszen eddig rengeteg pénzt zsebeltek be a rámenőséggel. Legyél nagyon óvatos! Ha te is belefutottál ebbe a hívásba, mindenképp tegyél feljelentést a rendőrségen!

Milyen jogaid vannak internetes vásárlásnál?

Napjainkban legtöbben az interneten vásárolunk. Sokkal kényelmesebb, mint végigjárni az üzleteket, ráadásul több előírás is véd minket.

Miért jó, ha a netről vásárolsz?

A 45/2014. (II. 26) kormányrendelet meghatározza fogyasztói szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás és a teljesítés egyes szabályait. Ugyanitt találhatod a szerződés megkötésére és az elállási, illetve a felmondási jogra vonatkozó részletes szabályokat is.

Az eladó és vásárló között létrejött szerződés távollévők közötti szerződésnek minősül. Távollévők közötti szerződésnek minősül a telefonon történő vásárlás, ha katalógusból vásárolsz, tehát minden olyan vásárlás, ami nem üzletben történik.

A vásárlót, más néven fogyasztót 14 napos elállási jog illeti meg, melynek kezdő időpontja az átvétel napja. Amennyiben szolgáltatást vásárolsz, így a kezdő nap a szerződés megkötésének napjától indul.

Érdemes azonban odafigyelni, ugyanis nem mindenre érvényes a 14 napos elállás. Ilyen például, ha saját kérésedre állították elő a terméket, ha romlandó dolgot veszel, olyan zárt csomagolású termék, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza, és a folyóirat, hírlap is.

Az azonnal foglalózás veszélyei

Az azonnal foglalózás veszélyei

Manapság nagyon nehezen találhatsz lakást. Ha van olyan, ami tetszik és az ár is megfelel, kapkodnod kell magad, hogy a tiéd lehessen. Ugyanis biztos lehetsz benne, hogy még vagy 10 másik ember is pályázik az adott ingatlanra. Ilyenkor a gyorsaság dönt, mindenki próbálja a lehető leghamarabb lefoglalózni álmai lakását. Érdemes azonban odafigyelni pár dologra, ne kapkodd el a döntést, nehogy a pénztárcád bánja a sietségedet.

Például biztos, ami biztos alapon, nézz utána, hogy kié a lakás, van-e rajta valakinek haszonélvezeti joga, vagy egyáltalán tehermetes-e?! Ma már az ügyfélkapun keresztül pár ezer forintért azonnal lehívhatóak az ingatlanok tulajdoni lapjai, amelyek megtekintésével rengeteg időt és energiát megspórólva sokmindennek utána tudsz járni. Persze a legbiztosabb most is, ha közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulsz az ilyen esetekben, hiszen ha minden jól alakul, akkor később úgyis szükséged lesz rájuk, ha már az adás-vételi szerződés megkötésére is sor kerül. 

Egy biztos, a megnövekedett kereslet a lakások iránt rengeteg olyan esetet eredményez manapság, amelyben a gyanútlan vásárlókat különböző módszerekkel tévesztik meg a gyors pénzhez jutás és a lakás jobb színben való feltűntetése végett. A saját pénztárcánkért mi magunk vagyunk a felelősek, ezért ne sajnáljuk az energiát a hivatalos jogi segítség igénybevételére.

Több, mint 640 millió forintot csalt el egy ügyvéd és a társa

Több, mint 640 millió forintot csalt el egy ügyvéd és a társaVádat emeltek egy ügyvéd és társa ellen, mert egy örökségből több mint 640 millió forintot elcsaltak - közölte a Fővárosi Főügyészség szeptember 30-án az MTI-vel.

Az MTI szerint egy hölgy jelentős vagyonhoz jutott, amelynek jelentős része külföldi bankszámlákon volt. A nő az idős napjait egy budapesti szállodában töltötte. Miután elhunyt, az örökösei megállapodtak egy idős barátjukkal, hogy segít nekik a külföldön található hagyaték felkutatásában.

A férfi elhatározta, hogy jogtalanul megszerzi az örökség nagy részét, ezért a tervéhez segítségül hívott egy ügyvédet is. A férfi rávette az örökösöket, hogy bízzák meg a hagyatéki ügyintézéssel az általa ajánlott ügyvédet, és járuljanak hozzá, hogy a hagyaték az ügyvéd letéti számlájára kerüljön. Ezek után a két férfi változatos módszerekkel jutott hozzá 2015-2016-ban több mint 640 millió forinthoz.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a vádlottak ellen kétrendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, a jogász ellen ügyvédi visszaélés bűntette miatt is vádat emelt.

A próbamunka/próbanap jogi kérdései

A próbamunka/próbanap jogi kérdései

A munka életünk fontos része. Mindenki olyan helyen szeretne dolgozni, ahol jó a csapat, hozzáértők a kollégák, mindenki jól végzi a dolgát és minden rendben megy. Egy új munkahely nem csak a munkavállalónak jelent kihívást. Legalább ilyen kihívás a munkáltatónak is, ha új munkavállalót szeretne felvenni. Természetes igény van hát arra, hogy a felek kipróbálják egymást. Mi sem látszik kézenfekvőbb megoldásnak, mint a „próbamunka” vagy a „próbanap”. De jogszerű ez?

Mi is az a „próbamunka” és „próbanap”?
A munkáltatók természetes igénye, hogy szeretnének meggyőződni a jelölt alkalmasságáról. Igen ám, de egy-egy felvételi elbeszélgetés, vagy esetleg teszt egyáltalán nem biztos, hogy megmutatja, ki lenne a legalkalmasabb jelölt. Fokozottan igaz ez olyan munkakörök esetén, melyek gyakorlatot, kézügyességet igényelnek. Lehet valaki nagyon jó varrónő, fodrász, pincér vagy esztergályos elméletben, de a hangsúly a gyakorlati tudáson van. Ezt viszont egy interjú, önéletrajz nem igazán mutatja meg. A munkáltató még a felvétel előtt szeretne meggyőződni a jelölt tényleges tudásáról. Ezért bizonyos munkaköröknél kialakult a „próbanap”, „próbamunka” szokása. Ilyenkor a munkára jelentkezőtől azt várják el, hogy egy napig, vagy néhány órán keresztül dolgozzon az adott munkakörben, vagy készítsen el egy-egy terméket. Ezután, ha tetszik a munkája, felveszik az adott állásra.

Figyelem, a próbaidő nem egyenlő sem a „próbamunkával”, sem a „próbanappal”. Fontos különbség, hogy a próbaidő esetén a felek között már kell, hogy legyen munkaszerződés, a munkatárs a próbaidő idejére is munkabért kell, hogy kapjon. A próbaidő szabályait a Munka törvénykönyve rögzíti.

 

Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlan vásárláskor?

Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlan vásárláskor?

Egy lakás vagy ház vásárlása mindig nagy lépés. Nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. Mindenkinek fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?

Az ügyvéd az, aki elkészíti az adásvételi szerződést, ami a vásárlás kulcsfontosságú dokumentuma. Ebben kell ugyanis rögzíteni a feltételeket. A szerződésben szerepel, hogy ki, mikor, hogyan és mennyit fizet, mikor kell átadni és átvenni az ingatlant, van-e foglaló, előleg és még hosszan sorolhatnám. Ez a szerződés lesz később az ügylet „bibliája”, ami ebben van, azt kell a felek végleges megállapodásának tekinteni. Egy szóval, ez kulcs fontosságú! Nem csupán egy formalitás, egy papírdarab. Milliók múlhatnak rajta, hogy mi szerepel benne.

De nem csupán az adásvételi szerződést készít el az ügyvéd. Ő lesz az a „hivatalos” személy, aki ellenőrzi a felek személyazonosságát. No persze ne gondoljuk, hogy nyomoznia is kellene, de az elő van írva, hogy milyen módon kell a szerződő felek személyazonosságát hivatalos adatbázisban ellenőriznie. De nem csak a feleket, az ingatlan adatait, helyzetét is ellenőrzi a tulajdoni lap alapján. Az ügyvéd az adásvételi szerződést ellenjegyzi is, vagyis ezzel hivatalosan igazolja, hogy azt kik és milyen tartalommal írták alá, valamint az a jogszabályoknak és a felek akaratának is megfelel. Az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási ügyeket is intézi, e nélkül ugyanis az ingatlan nem kerülne a vevő nevére. Ezen túl sok esetben ügyvédi letétben kezeli az adásvétellel kapcsolatos kifizetéseket, vagy azok egy részét, vagyis a vevő neki fizet és ő fizeti azt tovább az eladó vagy egy másik személy részére.

Az ügyvéd szerepe igen lényeges, így nem annak kellene az elsődleges szempontnak lenni, hogy ki a legolcsóbb.

Szinte már nincs is olyan személy, aki ne hallotta volna, hogy az ingatlan adásvételnél a vevő hozza és fizeti az ügyvédet.
Nincs olyan törvényi előírás, hogy a vevő köteles hozni az ügyvédet. Ez egy szokás, egy kialakult minta, amit a legtöbben követnek, mert így hallották, mert mások is így csinálják. De ettől el lehet térni. Ez a feleken múlik, vagyis az eladón és a vevőn. Ők döntik el, hogy kinek a szakértelmére akarják bízni életük egy igen fontos döntését.
Az adásvételi szerződést elkészítő és ellenjegyző ügyvéd a feleknek segít, hogy az adásvétel rendben legyen, és mind az eladó, mind a vevő érdekei képviselve legyenek.
Az ügyvéd nem a vevő, vagy az eladó érdekeit kell, hogy kizárólagosan képviselje.


Hogyan lehetséges ez? Miért nem a vevő érdekeit kell képviselnie, ha ő hozta és fizeti?
Az adásvételkor a felek egy kölcsönös megállapodást rögzítenek a szerződésben. Vagyis itt elméletileg, és remélhetőleg gyakorlatilag sem két szemben álló félről beszélünk. Ez nem egy vita, ahol az ügyvédnek valamelyik fél érdekeit, érveit kell képviselnie. Itt nem az „én ügyvédem szerint – a te ügyvéded pedig” felállás van.
Az ügyvédnek azt kell elősegítenie, hogy mindkét fél megértse a lehetőségeket és az alapján kölcsönösen megállapodjanak.
Jó esetben ez így is történik és a folyamat gond nélkül, vagy kisebb ütközésekkel, de végül is lezárul úgy, ahogyan a felek eldöntötték.
Mindenki a saját maga által választott szakemberben bízik. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen mi sem mennénk olyan orvoshoz, vagy nem fogadnánk el pénzügyi tanácsokat olyan személytől, akiben nem bízunk. Nincs kizárva, hogy az eladó az elkészült adásvételi szerződés tervezetét átbeszélje egy másik ügyvéddel, tanácsot kérjen, vagy akár már előre, a tárgyalási folyamatokba is bevonja.

Fontos azonban, hogy ekkor is az legyen szem előtt, hogy a felek kölcsönös engedményekkel megköthessék a szerződést. Mert egy szerződésben mindig mindkét oldalnak vannak jogai és kötelezettségei is. A cél semmiképpen sem az, hogy mindenben hibát találjunk, mert a vevő által felkért ügyvéd készíti a szerződést. Ha jó ügyvédet választ az eladó, akkor nem is ez lesz a cél.
Fontos, hogy jogi kérdésekben szakemberhez forduljunk. Ráadásul, ha lehet, előre, mert utólag mindig mindent nehezebb megoldani. És az mindig többe is kerül: több idő, több idegeskedés és több pénz.

 

Ki az úr a háznál?

Ki az úr a háznál?Ingatlanok esetén nem ritka, hogy haszonélvezeti jog van bejegyezve. Kérdés, hogy ilyen esetben ki az úr a háznál? Ki döntheti el, hogy mi legyen az ingatlannal? Ki használhatja? Ki adhatja bérbe? Ki adhatja el?

 

Haszonélvezet olyan ingatlanon állhat fenn, ami valaki más tulajdonában van. A haszonélvező soha nem a tulajdonos. A kettő kizárja egymást. A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani és a hasznait szedni – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
Az ingatlan haszonélvezője nem csak arra jogosult, hogy ő maga birtokolja, használja az ingatlant, de arra is, hogy azt másnak például bérbe adja, vagy más módon hasznosítsa.

 

Mire jogosult a tulajdonos?
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.”
A tulajdonos jogosult arra, hogy
• saját maga használja,
• hasznosítsa a tulajdonát,
• a dolog birtokát, használatát vagy a hasznok szedésének jogát másnak átengedje.
• Jogosult továbbá a dolgot megterhelni, biztosítékul adni. Ez történik például jelzálogjog bejegyzés esetén is.
• Jogosult a tulajdonjogot másra átruházni, így például azt eladni, vagy elajándékozni.


Mire jogosult a haszonélvező?
A haszonélvező jogosult
• a birtoklásra,
• használatra,
• hasznosításra és a
• hasznok szedésére.
Nem jogosult viszont az ingatlan feletti rendelkezésre, vagyis ő nem terhelheti meg a dolgot, nem ruházhatja át a tulajdonjogot másra.


Kinek erősebbek a jogai?
Láthatjuk, hogy mind a tulajdonjognál, mind a haszonélvezeti jognál fel van sorolva részjogosítványként a birtoklás, használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga. De akkor mégis ki jogosult ezekre: a tulajdonos vagy a haszonélvező?

A tulajdonos keze igencsak meg van kötve, ha a tulajdonában lévő ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn.
„A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.” A haszonélvező eldöntheti, hogy saját maga akarja az ingatlant használni, hasznosítani, vagy esetleg ezt másnak átengedi. Ha a haszonélvező nem maga akarja használni az ingatlant, a tulajdonos érdekeit is védi a törvény, ugyanis korlátozza a haszonélvező jogát az alábbi módon:
„Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.” Ez azonban nem azt jelenti, hogy ha a haszonélvező bérbe akarja adni a lakást, amiért mondjuk havonta 150 ezer forint bérleti díjat kér, akkor a tulajdonos akár ingyen, akár ennél olcsóbban használhatná az ingatlant. Ebben az esetben a tulajdonos azonos feltételek mellett válik elsődlegesen jogosulttá a lakás használatára. Ha tehát ő is hajlandó ennyit fizetni azért, hogy ott lakjon, akkor a haszonélvező nem adhatja azt bérbe másnak. Ha a tulajdonos nem akar élni az elsőbbségi jogával, akkor a haszonélvező jogosult azt másnak bérbe adni. Ez a korlátozás, vagyis, hogy a haszonélvező kivel köthet szerződést, csak akkor áll fenn, ha az nem ingyenes. A haszonélvező arról szabadon dönthet, hogy maga helyett valaki más lakjon az ingatlanban, ha ezért nem kér cserébe semmit.

Tehát a haszonélvezeti jog egy igen erős jog, ami még a tulajdonjogot is jelentősen korlátozza. Ez a korlátozás persze nem tart az örökkévalóságig, hiszen a haszonélvezeti jog csak korlátozott ideig állhat fenn.

 

Kerékpározási szabályok és tévhitek

Kerékpározási szabályok

Itt a szeptember, elindult az új tanév és ezzel párhuzamosan nő a kerékpározók száma is. Manapság nem csak az iskolások tekernek, egyre többen választják a kerékpárt, hiszen sok helyen a bicikli a legjobb és leggyorsabb közlekedési eszköz.

Nézzük meg a szabályokat és a tévhiteket a bringázással kapcsolatban:

Szemben a forgalommal: biztos, hogy szabályos?
Már lassan 10 éve, hogy a KRESZ egy új szabályt vezetett be a kerékpárral közlekedők számára. Ez alapján a kerékpáros meghatározott esetekben a forgalommal szemben is behajthat az egyirányú utcákba. A szabály nem minden esetben engedi ezt meg, ezt azonban sajnos nem mindenki tudja, vagy tartja be.

 

Hogyan is szól pontosan az engedmény?
„Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
1. a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,
2. b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,
3. c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.” – mondja ki a KRESZ.
Nem minden egyirányú utcába lehet a forgalommal szembe behajtani. Feltétel, hogy ezt a lehetőséget egy kiegészítő tábla jelezze a kerékpáros számára.
Nem véletlen ez a szabály, hiszen igen balesetveszélyes, ha egy egyirányú utcában váratlanul felbukkanó biciklisek „zavarják meg” a forgalmat.

A zebrán át: nem tekerve, tolva!
Másik gyakran megfigyelhető hiba a kétkerekűvel közlekedőknél, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogosok között suhannak át az út egyik oldaláról a másikra. Ugyanakkor erre is tartalmaz előírást a KRESZ.
„A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.” – rögzíti a szabály.

Ha ezt a szabályt minden kerékpáros betartaná, akkor a piros lámpánál máris kevesebb álló kerékpáron egyensúlyozó, rosszabb esetben billegő személyt láthatnánk.

Kutyasétáltatás és biciklizés?
Bizony azzal is találkozhatunk, hogy a gazdi teker, miközben a kutya a bicikli mellett szalad. Nyilván jó ez a kutyusnak és kevésbé fárasztó a gazdinak, mintha gyalogosan, netán futva kellene a kis kedvenc mozgás igényét kielégíteni. Vajon ez szabályos?
A KRESZ-ben erre is egyértelmű a válasz.
Tilos kerékpárt állattal vontatni és kerékpárral állatot vezetni.

Tekerhetünk-e a járdán?
Szerencsés esetben megfelelő kerékpárút áll rendelkezésünkre a kétkeréken „száguldáshoz”. De hol tekerhetünk, ha nincs kerékpárút?
Kerékpárral közlekedhetünk:
• a kerékpárúton,
• a kerékpársávon,
• erre utaló jelzés esetén az autóbusz forgalmi sávon,
• ahol az előzőek nem állnak rendelkezésre, ott a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán,
• a lakott területen kívüli úton,
• a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva.
• Lakott területen meghatározott esetekben a járdát is használhatják a kerékpárosok. Erre akkor van lehetőség, ha az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan. Ekkor azonban figyelni kell arra, hogy a járdán a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel szabad kerékpárral közlekedni.

Balesetmentes bringázást kívánok mindenkinek!

 

Hogyan lehet érvényes a végrendelet?

Hogyan lehet érvényes a végrendelet?

Fontos szabályok, hogyan lehet érvényes a végrendelet:

Miért kellenek szabályok a végrendelet formájára vonatkozóan? Első pillantásra gondolhatnánk, hogy ez ismét csak egy „kötelező hókusz-pókusz”. A véleményünk nyilván akkor változhat meg, ha belegondolunk a következőbe. Az örökhagyó utolsó akaratát rögzíti a végrendeletben. Sok esetben komoly vagyonok sorsa dőlhet el ezen, és ha vitára kerülne a sor, bizony már nem lehet megkérdezni az örökhagyót, hogy mire is gondolt, mit is szeretett volna. A papír az, ami közvetíti, bizonyítja az akaratát. Ezért fontos, hogy a végrendelet bizonyos formaságok betartásával és megfontolva készüljön el.

Örökölni két úton lehet. Vagy a törvény által meghatározott törvényes örökösként, vagy az örökhagyó akaratából végintézkedés alapján:

 

1. Törvényes öröklés
A törvény, ebben az esetben a Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.

2. Öröklés végintézkedés alapján
Az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ezt végrendelet formájában is megteheti. Ha az örökhagyó készített végrendeletet, akkor ez lesz az irányadó és nem a törvény. Ehhez azonban fontos, hogy a végrendelet érvényes legyen. A törvény előír bizonyos szabályokat a végrendelettel kapcsolatban. Ha ezeket nem tartják be, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ilyen esetben pedig ismét csak a törvény szerinti öröklés valósulhat meg. Vagyis bárki dönthet úgy, hogy szeretne végrendelkezni, megteheti ezt minden vagyonával kapcsolatban, de arra is van lehetőség, hogy csak egy részéről döntsön ő maga. Ez utóbbi esetben a végrendeletben nem szereplő vagyon sorsa a törvényes öröklés szabályai szerint dől el.

3. Szóbeli végrendelet
Csak kivételes esetekben lehet szóban végrendelkezni. A törvény úgy határozza ezt meg, hogy csak akkor, ha valaki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, ami nem teszi lehetővé az írásbeli végrendelet megtételét.

 

Hogyan lehet érvényes a végrendelet?

1. Csak személyesen. Vannak dolgok az életben, amit magunknak kell megcsinálni. Ilyen a végrendelkezés is. A törvény kiköti, hogy „végrendelkezni személyesen lehet”. Vagyis arra nincs mód, hogy meghatalmazzunk valakit, hogy helyettünk elmenjen a közjegyzőhöz, ügyvédhez elkészíttetni a végrendeletünket.
2. Fontos, hogy szerepeljen rajta a készítés dátuma.
3. Sajátkezűleg írt végrendelet esetén azt az elejétől a végéig a személynek magának kell írnia. Ahogy már említettem, a géppel történő írás nem minősülhet ilyennek. Ebben az esetben tehát fontos a kézírás.
4. Nem hiányozhat az aláírás.
5. Ha nem mi magunk írjuk kézzel a végrendeletet és az több lapból áll, akkor minden lapot alá kell írni.
6. Tanúk esetén a tanúk aláírása sem hiányozhat és azt is fel kell tüntetni, hogy ők, mint tanúk írták alá az iratot. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapon ott kell lennie a tanúk aláírásának is.
7. Több lapból álló végrendelet esetén minden lapot folyamatos sorszámmal kell jelölni. Vagyis minden lapot be kell számozni, és az első után véletlenül sem következhet a harmadik oldal. A számozásnak egymás után, kihagyás nélkül kell szerepelnie.

A fentiek nem térnek ki minden szabályra. Ha végrendeletet szeretnénk készíteni, érdemes ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulni, mert egy érvénytelen végrendelet szeretteinknek okoz majd problémát, sok esetben évekig tartó pereskedést.

 

Felmondhat-e a munkáltató, ha...?

Felmondhat-e a munkáltató, ha...?Felmondhat-e a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállalója állást keres? Az ettől való félelem miatt a munkavállalók rendszerint diszkrét módon keresnek új munkahelyet. Jogos-e a félelem, illetve tényleg titokban kell-e tartani, ha éppen állásinterjúra járunk?

A munkaviszonyban a törvény biztosítja a felmondási jogot, ami mindkét felet, így a munkavállalót és a munkáltatót is megilleti. A munkaviszony felmondással csak akkor nem szüntethető meg, ha a felek erről kifejezetten megállapodnak, – de ekkor is csak a munkaviszony kezdetétől számított egy évig.


A Munka törvénykönyve minden munkaviszonyra kiterjedően, mindkét felet védi attól, hogy hirtelen szembesüljön a munkahely/munkaerő elveszítésének következményeitől, ezt szolgálja a felmondási idő intézménye. Mivel a törvény lehetséges felmondási indokként a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartását nevesíti, kérdés, hogy az álláskeresés annak minősül-e? Alapesetben nem. Önmagában az álláskeresés nem szolgálhat felmondási indokként, már csak a joggal való visszaélés tilalma miatt sem.

Nem gyakorolható ugyanis a felmondási jog egyéb törvényes indok hiányában csak azért, hogy a munkavállalón bosszút álljunk, amiért jogszerű felmondást fontolgat. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy ha a munkavállaló álláskeresés közben bármi olyat tesz, amivel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy például sérti a munkáltatója jó hírnevét, az már más megítélés alá esik.

Állásinterjú közben tehát nem érdemes sem érzékeny információkat kiadni, sem közösségi oldalakon ócsárolni a munkáltatót. Kérdés továbbá, hogy szerepel-e a munkaszerződésben olyan tilalom, ami kizárja további munkaviszony létesítését a már meglévő idejére.
Ez azért fontos, mert próbanapra is csak munkaszerződéssel mehet el az álláskereső. Amennyiben ez tilos számára, úgy felmondást is megalapozhat, ha figyelmen kívül hagyja. Érdemes kiemelni, hogy a bizalmi jellegű munkakört betöltő személyek esetén szigorúbb megítélés alá esik, hogy mely magatartások alkalmasak bizalomvesztésre.

Az ügyvédi megbízási díj

Az ügyvédi megbízási díj

Az ügyvédi megbízási díj – munkadíj – szabad megállapodás tárgya.

Az ügyvéd, amikor elvállal egy ügyet, ügyfelével megállapodik abban, hogy mikor és milyen összeg illeti meg az általa végzett jogi munkáért. A munkadíj összegét a felek együttesen határozzák meg az ügy jellegének figyelembevételével, majd ezt a megbízási szerződésben rögzítik. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy az ügyvéd tájékoztatja az ügyfelet a díjszabásáról, az ügyfél pedig vagy kifizeti a kért összeget, vagy egy másik ügyvédet keres.


Nincsenek kötött tarifák, ezért viszonylag nagy szóródás van az ügyvédi munkadíjak mértékét illetően.


 

A munkadíjat – egyebek mellett – befolyásolja az ügyvéd szakképzettsége, szakmai tapasztalata, az ellátandó ügy jellegzetességei, a ráfordítandó munka mennyisége, illetve olykor még az ügyvéd székhelye is. Ezért természetes, hogy akár azonos típusú ügyeket (pl.: ingatlan adásvétel, bontóper, tanácsadás, szerződés írás, perbeli képviselet stb.) is különböző díjak mellett vállalnak. Éppen ezért célszerű a megbízás előtt alaposan tájékozódni az ügyvéd díjszabásáról, s ha csak egy iránymutatásra, néhány tanácsra lenne szükségünk, akkor itt az ugyvedvalaszol.com weboldalon bátran lehet érdeklődni az aktuálisan elérhető ügyvédeknél, akik azonnali válaszokkal, azonnali segítséget tudnak nyújtani.

A lakáskiadás fontos szabályai!

A lakáskiadás fontos szabályai

Egy lakás albérletként való kiadása nagyszerű módja a kereset kiegészítésednek. Több albérlet kiadása esetén akár a teljes megélhetésed is biztosíthatja, mégis sokan félnek belevágni a folyamatba. Ennek az egyik oka lehet, hogy első pillantásra bonyolultnak tűnik a feladat.

Egy kis utánanézéssel és pár fontos szabály betartásával azonban lakásod remek, jövedelmező albérletté válhat. Számos lakáskezelő cég foglalkozik azzal, hogy levegye a válladról a terhet, amennyiben lakáskiadásba fogsz.

 

Van azonban pár dolog, amire nem árt odafigyelned, mielőtt aláírod a szerződést leendő bérlőiddel:

 

1. Az ingatlan, akár te magad lakod, akár befektetést képvisel, akkor értékes, ha korszerű és új állapotú. Fordíts figyelmet a fenntartására és ne engedd elavulni.

2. Fontold meg, hogy bútorozva, vagy bútorozatlanul szeretnéd e kiadni a lakásodat. Amennyiben a bútorozás mellett döntesz, alkalmazkodj az alaprajzhoz, oszd fel a tereket és döntsd el, hány fő részére alkalmas a lakás, mint élettér.

3. Mielőtt megkötöd a szerződést, fordítsd figyelmed a leendő lakók felé. Ha mód van rá, mindenképp találkozzatok személyesen, ne csak a lakásban, így alkalmad nyílik megfigyelni személyiségüket, beállítottságukat.

4. Bérlőid kérhetik, hogy igazold az ingatlan felett gyakorolt tulajdonjogod. Erről hivatalosan nyilatkozni egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap alapján tudsz, így ezzel nem árt készülni.

5. Fontos dokumentum még a szerződéskötés előtt a lakás energiahatékonysági tanúsítványa, melyet leendő bérlőidnek kérésére köteles vagy megmutatni.

6. Mielőtt bármilyen bevételre szert teszel albérletedből, nagyon fontos, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé bejelentsd tevékenységedet. Kérdés esetén keress fel adótanácsadót, hogy törvényszerűen járhass el.

7. Magát a szerződést természetesen mindenképpen írásban rögzítsd, ne csak szóban, különben nem lesz érvényes. A szerződésbe foglalj bele minden később esetlegesen jogvitára okot adható kérdéses pontot. Mindenképpen szerepeljen benne a bérlés időtartama, a bérleti díj és hogy azon felül, hogy milyen és mennyi költséget köteles a bérlő téríteni (pl. közös költség, a lakásfenntartási más néven rezsi költségek).

8. A bérleti díj fizetéséről mindig adj átvételi elismervényt bérlődnek, melyre kérd az aláírását! Ezen az összeg és a dátum is szerepeljen!

A felsorolt alapelvek követésével boldog ingatlantulajdonos lehetsz, és nagyszerűen kiaknázhatod az esetlegesen parlagon, kihasználatlanul pangó lakásodat.